Orbán Viktor a testvére vízumbizniszéről: Forduljon a rendőrséghez

Ennyi volt mára. A keddi rendkívüli ülésen még kérdések és napirend utáni felszólalások következnek, de azt már nem közvetítjük. A folytatás szeptember közepén lesz, addig nyaralnak a képviselők.

„Tisztelt képviselő asszony. Az első szótól az utolsóig egyetértek önnel” – válaszolta Dúró Dórának Orbán Viktor, és visszaült a helyére.

A Mi Hazánk képviselője ennek örült, de a tény az, hogy a kormánypárti frakciók leszavazták azokat javaslataikat, amelyekkel megvédenék a gyerekeket a túlzott képernyőhasználat és okostelefon veszélyeitől. Viszontválaszában felsorolta a Mi Hazánk törvényjavaslatait, amiket már a bizottságban elkaszáltak a fideszes képviselők.

„A képviselő asszonyt arra kérem, hogy nyújtsa be újra” – reagált a miniszterelnök.

Dúró Dóra a „számosságát tekintve Magyarország legsúlyosabb gyerekvédelmi problémájáról” kérdezte a miniszterelnököt: a 3 év alatti gyerekek képernyőhasználatáról. Szerinte visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okoz ez a gyerekeknél már 3 éves korukra. „Mire Magyarországon egy gyerek először találkozik kötelezően az intézményrendszerrel, elszenvedi a kárt, ami visszafordíthatatlan” – mondta.

A kormány mindezt ölbe tett kézzel nézi, jegyezte meg. „A Mi Hazánk hétpontos csomagját pedig leszavazták” – tette hozzá.

Ilyen nehéz körülmények között régen dolgoztak a rendőrök, reagált Lukács László György Orbánnak. A Jobbik frakcióvezetője szerint rég nem látott közbiztonsági válság van az országban, és a rossz gazdasági környezet, a megélhetési gondok miatt ez csak romlani fog. A Jobbik érdemi lépéseket vár a kormánytól.

„Hiába csűri-csavarja, ön a rendőrséget támadja. Rendőrségellenes beszédet hallottunk” – válaszolta a miniszterelnök, és visszautasította Lukács felszólalását. Azt kérte az ellenzéki képviselőtől, hogy ne támadja a rendőröket, becsülje meg a munkájukat. Orbán szerint az adatok azt mutatják, hogy 2010 óta több rendőr jut 100 ezer lakosra számítva. „Nem csökkent, nőtt, ember!”

Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, mondta Orbán Viktor, és azt mondta, hogy 40 százalékkal csökkent 2009-hez képest a bűncselekmények száma. „Egyetlen kategóriában van emelkedés, az a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények száma” – mondta, megjegyezve, hogy most ez ellen folytatnak hadjáratot.

A közbiztonság rossz helyzetéről kérdezte Orbán Viktort Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője. Az adatok alapján azt látja, hogy árad a bűn, Kelet-Magyarország „a drog és a betörések miatt lassan no-go zónává válik”.

A vidéki körzeti megbízotti irodák nincsenek feltöltve, a rendőrök kénytelenek másod- vagy harmadállást vállalni a megélhetésükért, és óriási a létszámhiány a rendőrségen, folytatta Lukács. A Jobbik frakcióvezetője szerint meg kell duplázni a vidéki rendőrök számát, újra kell nyitni a bezárt rendőrőrsöket, és azt szeretné, hogy a rendőrök munkaidőn túl is maguknál tarthassák a fegyverüket.

Barkóczi szerint a miniszter ismét csak ködösített, azt mondta, hogy ha kiemelten fontos lenne a kormánynak a szennyezés, akkor már három hónapja meg kellett volna kapniuk a mérési adatokat, elindulhatott volna a rekultiváció, és tájékoztatva lennének az emberek.

Lantos Csaba erre azt válaszolta, hogy az MNV 2023 végén kezdte el az első vizsgálatokat, amik 2024-ben zárultak le, és egy újabb vizsgálat most megint folyamatban van. „Még azt sem tudjuk pontosan, hogy melyik területről származik ez a szennyezés” – mondta. Akkor fognak tudni döntést hozni arról, mi történhet majd, ha ezek az információk a birtokában vannak.

A magyar emberek egészségének megóvása túlmutat a politikán, és a kormány mindent megtesz a környezeti szennyezések mielőbbi megszüntetéséért, válaszolta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a DK képviselőjének. Ennek garanciája szerinte a szigorú jogszabályi környezet és a hatóságok, érintett szervek lelkiismeretes munkája.

Arról beszélt, hogy azért kezdődött vizsgálat a Szövőgyár utcai óvoda környékén, mert egy új beruházás miatt újravizsgálták a környéket, és megállapították, hogy eddig ismeretlen szennyezettség mutatható ki a talajvízben. A vizsgálat részleteit ismertette a miniszter a parlamentben.

Barkóczi Balázs a Szövőgyár utcai óvoda környékén lakók helyzetéről kérdezte az energiaügyi minisztert. „A dolog pikantériája, hogy érvényes mérési adatokat azóta sem kaptunk” – mondta, hozzátéve, hogy ennek már három hónapja.

Az önkormányzat szervezte meg az óvónők és a gyerekek elhelyezését, és akciótervet is készítettek a szennyezés felszámolására. Barkóczi arról kérdezte a minisztert, hogy miért tartott két hónapig az óvodai munka felfüggesztése, és hogy milyen akciótervük van a szennyezés feldolgozására.

Vejkey Imre, a KDNP képviselője Zsigmond Barna Pállal, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkárával beszélget Ukrajnáról, Brüsszelről, energiahordozókról. Az mondjuk számomra nem derült ki, hogy mi volt a képviselő kérdése.

„Brüsszel ismét hátba támadta az európai embereket, így a magyar embereket is. Elindult a Von der Leyen–Zelenszkij-terv végrehajtása” – hangzott el az államtitkártól. Mi ez a titokzatos terv? Azt szeretnék, hogy az Európai Unió országai váljanak le az orosz energiahordozókról, de a magyar kormány ezt nem támogatja.

Menczer Tamás az ott maradt ellenzékiekhez szólt. „Önöket a magyar emberek választásról választásra elzavarták, mert Brüsszel és idegen hatalmak érdekeit képviselték” – mondta. Szerinte Brüsszel új embere is már most vesztes, akit ugyanúgy Brüsszel és Zelenszkij irányít.

„Lassan mondom, hogy tovább tartson, és mert jólesik: a választást mi fogjuk megnyerni” – mondta.

Gulyás Gergely erre azt mondta: érti az ellenzéki pártok csalódottságát, mert Brüsszel új lóra tett, és ezek nem ők. Beszélt egy ideig megint csak Brüsszelről és a Tisza Pártról, és azt mondta, Magyarországon a magyar érdekeknek kell érvényesülniük, és ezzel Ukrajna EU-s csatlakozása nem egyeztethető össze.

Az ország számára rendkívüli és közvetlen veszélyt jelent Ukrajna uniós tagsága, válaszolt Menczer Tamásnak Gulyás Gergely. Nincs olyan terület, amit ne érintene hátrányosan a szomszédos ország felvétele szerinte.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt: az Európai Unió feladta azt a régi alapelvet, hogy érdemek alapján lehet csatlakozni a szövetséget. A magyar kormány a népakaratot képviselve azonban nem járul ehhez hozzá.

A miniszter szerint az Európai Bizottság azért akarja, hogy a Tisza Párt kormányra kerüljön Magyarországon, hogy minél hamarabb felvehessék Ukrajnát az unióba. Szerinte Brüsszel abban érdekelt, hogy egy ukránbarát kormány legyen, és ezért minden támogatást megkap a Tisza a következő hónapokban is.

Menczer Tamás, a Fidesz képviselője Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert kérdezte. „Ma a Tisza Párt elnöke kamera elé állt, és megtámadta azt a videót, amivel bemutattuk a háború borzalmait és a Tisza Párt igazi arcát” – mondta, azt is emlegetve, hogy szerinte a Tisza egy háborúpárti szövetség tagja.

Zelenszkij azt állítja, hogy a magyarok velük vannak – mondta. „A Tisza ukránpárti, háborúpárti, és be akarják hozni az ukránokat az Európai Unióba.”

Ruszin-Szendi Romuluszt is emlegette, aki szerinte azt mondta, hogy az uniós csatlakozással „a mi erőink mehetnek Ukrajnába meghalni”. A kérdés az volt, hogy ha a Voks2025 nem zárul eredménnyel, hogyan fogják megvédeni a magyarokat.

„Ne próbáljon meg elbújni a felelősség elől” – vágott vissza Orbánnak Tordai Bence, és ismét megkérdezte, hogy a kormánypártok hajlandóak-e a fenntartható világ megteremtésében részt venni. Az ellenzéki képviselő széles körű nemzeti konszenzust szeretne az új klímatörvény kidolgozásában.

Azért nem tudtuk támogatni az ön előterjesztését, mert az szamárság volt, reagált Orbán Viktor. Amit Tordai szeretne, az Magyarország számára öngyilkosság lenne szerinte. „Miért kellene azt támogatnunk?”

Orbán Viktor közölte, hogy nem kíván pártelnök lenni, Tordai Bencét pedig Kocsis Mátéhoz irányította a válaszért.

Az Alkotmánybíróság két hete megszüntette a klímatörvényt, és arra kötelezte a parlamentet, hogy hozzon új törvényt, mondta Tordai Bence. Mivel ebben nem lehet a mostani kormányra számítani szerinte, a 2026-os kormányváltás után fog ez megszületni.

Arról beszélt Tordai, hogy a következő Országgyűlésben szívesen lesz ő az a képviselő, aki benyújtja ezt a törvényt. Ezt az elképzelése szerint széles körű szakmai előkészítő munka előzi majd meg. Azt kérdezte Orbántól, hogy „a leendő legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként” megígéri-e, hogy konstruktív partnere lesz a klímatörvény kidolgozásának.

Toroczkai László azt mondta: nem Ukrajna uniós csatlakozására akar reagálni, hanem arra akart választ kapni, hogy amikor az elmúlt 35 évben rengeteg lehetőség lett volna az autonómia ügyének képviseletére, miért nem történt semmi.

„Tudom, hogy egy újszülöttnek minden vicc új” – válaszolta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ő 1990 óta ül ott, és sokan a parlamentből ennél korábban kezdtek el dolgozni a kárpátaljai magyarokért. „Az a vád velünk szemben, hogy a nemzeti oldalon az itt ülő összes képviselő ne tett volna meg mindent annak érdekében, hogy a határon túli magyaroknak autonómiája legyen, nem felel meg a valóságnak.” Szerinte amit Toroczkai csinál, az árt a kárpátaljai magyaroknak.

A magyar kormány támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, ez benne van az Alaptörvényben is, reagált Orbán Viktor Toroczkai Lászlónak. Szerinte lehet erről vitatkozni, fontos téma, de ezzel a mostani helyzetben nem segítenek a kárpátaljai magyaroknak.

Ezért inkább Ukrajna uniós tagságáról és brüsszeli harcokról beszélt a miniszterelnök. Azt mondta: a Fidesz és a Patrióták nem támogatják Ukrajna uniós csatlakozását, míg a Tisza és a DK igen.

Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője azt mondta: a miniszterelnök mostanában sokat beszél Ukrajnáról, és a Mi Hazánk is azt az álláspontot képviselte, hogy elutasítja Ukrajna európai uniós csatlakozását, Orbán Viktorral ellentétben, aki korábban ezt támogatta. Azt is mondta, hogy azt soha nem hallani a miniszterelnöktől, hogy a Közel-Keleten békét akar.

„Ami minket a legjobban érdekel Ukrajnával kapcsolatban, arról soha nem hallani, az a Kárpátalja státusza” – mondta. Erről Orbán Viktornak és Magyar Péternek is írt levelet. „Mikor fog végre beszélni arról a legitim, 1991-es ukrajnai népszavazásról, annak ratifikálásáról, ami a kárpátaljai magyarok számára széles körű önrendelkezést írna elő?” – tette fel a kérdést.

A Jobbik képviselője úgy reagált a miniszterelnök felszólalására, hogy devizás ügyek 2001-től vannak, és ebben minden kormány felelős volt az elmúlt 25 évben. Emlékeztetett mindenkit, hogy a Jobbik mindvégig ellenzékben volt. Szerinte a Kúriának is megvan a maga feladata, de a parlamentnek is lenne mit tennie még a nyári szünet előtt. Parlamenti vizsgálóbizottságot és a lex Marczingós nevű ellenzéki törvényjavaslat megszavazását kérte.

Orbán szerint a nemzetközi bíróság ítélete nem a kormányra, hanem a Kúriára rótt ki feladatokat. Azt mondta: egyetlen megoldása van az érintett devizásoknak, forduljanak a bírósághoz.

A devizahitelek katasztrófáját a baloldal hozta Magyarország nyakára, mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy mivel a Jobbik összeállt az előző választásnál a baloldallal, ők is felelősek érte. Amit a kormánypárt meg tudott tenni, azt megtette, mondta.

A feladat és a labda a bíróságokon van a devizahitelesek ügyében, ezeknek az eljárásoknak végig kell menniük, ezért nem kell új jogszabályt alkotnia a kormánynak, a jelenlegiek elegendőek, mondta a miniszterelnök.

A devizahitelesekről kérdezte Orbán Viktort Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője. Az uniós bíróság áprilisi ítélete újranyitotta a devizások ügyét Z. Kárpát szerint, és ebben a bíróságok mellett lenne feladata a parlamentnek és a kormánynak is. Z. Kárpát szerint ugyanakkor a kormány a károsultak helyett az érintett bankoknak segít.

A Jobbik azonnal könnyítene a devizások helyzetén a lex Marczingós nevű javaslattal, amit azonban leszavaztak a kormánypárti képviselők a bizottságban. Azt kérdezte Orbántól, hogy a hajlandó-e a kormány azonnal elrendelni a kilakoltatási moratóriumot, és megszüntetni a devizás ügyekben indított végrehajtásokat, amíg nem rendezik a helyzetet.

„Nem azért veszem le a zakómat, mert tiszteletlen akarok lenni önnel, hanem hogy lássa, hogy ami itt hátul van, az nem golyóálló mellény, ami kinyomja az ingemet, hanem gerinc” – mondta Komjáthi, és azt is hozzátette, hogy ő soha nem volt liberális.

„Én azért jöttem ide a parlamentbe, hogy a dolgozó embereket képviseljem” – tette hozzá, megjegyezve, hogy azokat a törvényeket meg fogják szavazni, amik a dolgozó emberek érdekeit képviselik. Meghívta Orbánt, hogy menjenek el egy gyárba, és nézzék meg, milyenek az állapotok ott.

Orbán Viktor erre azt mondta: tudják, hogy a szegénység ellen nem a gazdagok elleni háború a megoldás. „A kormánynak van három elvárása: fizessék be az adót, tartsák be a törvényeket, és adjanak munkát az embereknek” – mondta a miniszterelnök arra utalva, hogy mik az elvárásaik a gazdagok felé. Szerinte nincsen munkahely, ha nincsenek vállalkozók.

Orbán Viktor szerint érdemes az elméleti kérdések helyett a tényeket nézni: a szegénységben élők száma 2010 óta megfeleződött, és 1 millió emberrel többen dolgoznak ma, mint a kormányváltás előtt.

A miniszterelnök azt mondta Komjáthi Imrének: a szegénység ellen a legjobb megoldás a munkahelyteremtés és a tisztességes bér. Azt kérte az MSZP képviselőjétől, hogy fontolja meg, nem ez lenne-e követendő egy baloldali pártnak.

Komjáthi Imre, az MSZP képviselője felemlegette, hogy Orbán Viktor azt nyilatkozta nemrég, hogy a gazdaságpolitikában nem érdekli az ideológia. „Amikor önök kínai, orosz és koreai befektetőknek kiszolgáltatják a magyar munkavállalókat, (…) az minden, csak nem nemzeti” – mondta.

„Annak az ideológiának, amit önök követnek, van neve, az, hogy neoliberalizmus” – tette hozzá, és azt is mondta, hogy nem csorog le a gazdagok pénze a szegényebbekhez. „Kevesebb szegényt, kevesebb gazdagot!” – mondta. Szerinte ha kevesebb gazdag van, akkor kevesebb háború is van.

Mivel Orbán nem válaszolt a kérdésre, Kálmán Olga ismét megkérdezte, hogy igaz-e, hogy Orbán Áron embercsempészekkel üzletel.

A miniszterelnök azt kérte a DK képviselőjétől, hogy forduljon a rendőrséghez ebben a kérdésben.

„Tartom a korábbi elveimet: üzleti ügyekkel a magyar miniszterelnök nem foglalkozik” – mondta Orbán Viktor, és hozzátette, hogy 35 éve minden forintjáról a nyilvánosság mindent tudhat az adóbevallásából.

Ha bármilyen kivetnivalót lát bárhol, vagy a közvetlen közelében, vagy kicsit távolabb, a szükséges büntetőjogi feljelentést tegye meg, mondta Kálmán Olgának.

„Rég volt a történelemben olyan miniszterelnöke a hazának, aki annyit ártott, mint ön” – mondta Orbán Viktornak Kálmán Olga, a DK országgyűlési képviselője. Azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy lett minden családtagja a kormányzása alatt milliárdos. Felsorolta, hogy Orbán közvetlen családtagjai milyen osztalékokat vettek ki a cégeikből.

Azt is megkérdezte Orbántól, hogy igaz-e, hogy a testvére, Orbán Áron embercsempészekkel üzletel.

Megszavazta az Országgyűlés azt a KDNP-s törvénymódosító javaslatot, amellyel eltörlik a parlamenti választások kampányára fordítható összeg felső határát. Eddig jelöltenként valamivel több mint 5 millió forintot lehetett költeni, mostantól nem lesz ilyen korlát.

A Fidesz eddig sem tartotta be a szabályt, és most már arra sem lesz szükség, hogy a kampány jó részét kiszervezze a CÖF-nek és a Megafonnak. „Csak hozzáigazítják a szabályokat a gyakorlathoz, és megelőzik a törvénysértés kockázatát” – mondta a módosításról Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója.

Jövőre már korlátlanul költhetnek a pártok és a jelöltek, akár Mészáros Lőrinc vagy más milliárdos is beszállhat a választási kampányba. További részletek a cikkünkben.

Elfogadta az Országgyűlés Lázár János építési és közlekedési miniszter nagy útdíjátalakítási tervét megalapozó törvényt. 2026-tól Magyarország állami kézbe veszi, azaz közfeladatként működteti az útdíjfizetés informatikai rendszereit, az állam a jövőben nem szeretne annyi közreműködőt fizetni.

Lázár szerint egy ilyen rendszernek az államosítása, közfeladattá tétele elsősorban azzal indokolható, hogy a rendszerrel kapcsolatos díjak beszedése olyan költségvetési tétel és kockázat, amely mindenféleképpen indokolja az állami feladatellátást. A miniszter korábbi felszólalásában azt is megerősítette, hogy az év végével akár meg is szűnhet a Nemzeti Útdíjszolgáltató (NÚSZ) Zrt., ha azt beolvasztják a Magyar Közút Zrt.-be.

A most elfogadott törvény csak az első szabályozási lépés, a 2026. január 1-től bevezetendő új rezsimről a részletek majd a végrehajtási rendeletekben várhatók. További részletek a cikkünkben.